The Devil Wears Prada – Louder Than Thunder

Nemhivatalos videó. Ennek ellenére (/éppen ezért?) nagyon ütős:

Stúdióban a Moving Mountains

Modern Jazz Quartet

A múlt század egyik legnagyobb hatású jazz formációjától egy remek kis videót találtam YouTube-on, hallgassátok meg és élvezzétek:) a darab egyébként Jango Reinhardt gitáros emlékére készült.

La Dispute

Hallgassátok, hatalmas. ITT MEGHALLGATHATÓ ‘Here, hear’ című EP sorozatuk III. kötete, de az oldalsávon sok más letöltést és hallgatnivalót találtok ingyen és bérmentve.

Nagyon ajánlott zenekar.

http://ladispute.bandcamp.com/album/here-hear-iii

Moving Mountains – Lights and Shapes (hivatalos klip!)

Még friss:)

Reel Big Fish – Fame, Fortune and Fornication

A – most már tavalyi – év egyik legvidámabb kiadványát szeretném figyelmetekbe ajánlani kis késéssel így az év eleji vizgsaidőszaki láz közepette: ezúton kérek elnézést a nagyon kaotikussá váló frissítési gyakoriságért de hát egyetem az egyetem…:)

Szóval RBF, sok mondanivalóm úgy sincs róla: nem akkora slágerrengeteg mint mondjuk anno a Turn the Radio Off volt a maga idejében amikor nekem még ott volt a tojáshéj a rövidre nyírt hajamon – de vidám, kellemes harmadik hullámos ska-zene, gyakorlatilag végig táncolható ütemek, Aaron Barrett kiváló vokáljaival, és az egyik legszebben szóló fúvós szekcióval (még minidg, tagvariálások után is) ami miatt tulajdonképpen úgy igazán megszerettem őket…

Ez a lemez tehát egyáltalán nem szégyellnivalója a kaliforniai SKA-szenzációnak, az egyre több pop-hatás mellett feljött kicsit a rockabilly íze – főleg Aaron bluesból építő gitárszólói, meg a walking bassbe hajló basszusjáték miatt…

Erről ennyit – meg kell néznem őket élőben:) A videó pedig a lemez ötödik dala, állítólag Van Morrison cover. Én ellhiszem…

So Long Forgotten – Baselia, baselia

Már tavaly…

CimbaliBand a Vörösmarty téren

Teljes véletlenségből, a Vörösmarty-téri karácsonyi vásárt szemlélve hallottam meg a bőgőszót: valaki kvintel… Eszelősként indultam a mély hangok forrásának keresésére, és csakhamar megleltem a pöttöm színpadot, eldugva a tér sarkába, ahol a Cimbaliband nevű nép-és világzenei csoda éppen a soundhceckjével bíbelődött…
Nemrég került a látókörömbe a műfaj és a zenekar is, mivel egy alkalmi népzenés formációban van szerencsém baszsusgitározni mostanság, szóval nagyon megörültem hogy élőben is láthatom őket.
Röviden és tömören: jól éreztem magam, főleg, hogy a hideg és a szokatlan helyszín ellenére zenészeink mindent megtettek a közönség szórakoztatása érdekében. Szita Eszter bűbájos táncolgatása a mikrofon előtt a néhol táncos, néhol szomorkás hangulatú instrumenális kísérettel sem több, sem kevesebb nem volt annál mint aminek lennie kell: magyar, román, roma vagy akármilyen balkáni dallamok korrekt feldolgozása… sokszínű zenei összeállítást hallottunk őszinte tolmácsolásban, a tercelő vokálokat talán nem kéne erőltetni, de a néha-néha megbicsakló vagy szűkecske hangközöket most betudom a nagy hidegnek, mert ez a kekeckedés ebben a műfajban tényleg csak hiábavaló kákán csomókeresés – az Unger Balázs cimbalmos vezette brigád helyettes bőgőssel is olyat füstölt hogy csak na, a zenészek rendben vannak, a hangulat megvolt, a produkció érett és összeszokott – abbahagyom a kötekedést és inkább ajánlom mindenkinek a CimbaliBandet – látókörszélesítésre ebben a műfajban kezdésnek – szerintem – tökéletes.

Pánkzenészek figyelem!

Forradalmian új, extra gyors pengetési technika:

BK