OG@NewPest – beszámoló Esztitől

Opengrave koncertbeszámoló

A péntek esték kellemes eltöltésére számtalan lehetőség adódik kicsiny országunk fővárosában. Jobbnál jobb klubok, vendéglátóegységek várják a szórakozni vágyó közönséget. Ezek alapján igen nehéz a választás, hogy hová is menjünk. Én mégis abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a tegnapi napomat sikerült a lehető legjobb helyen, a legnagyszerűbb környezetben eltöltenem. És ezzel nem vagyok egyedül!!!

Ha estefelé Újpesten jártál, bizonyára neked is feltűnt, hogy milyen sokakat nyel el a Kassai utcai Baptista Imaház. Nem véletlenül… Ezek az emberek, vagy legalábbis meghívóik tudták, hogy hol a helyük, ha örömre, békére, boldogságra és persze jó élményekre vágynak.

Az est – egy kis felvezetés után – dicsőítő dalok éneklésével kezdődött, melyekhez az Opengrave együttes tagjai (Ádám, Kristóf és Norbi) szolgáltatták a hangszeres kíséretet. Hívő ember létemre első pillanatban kívülállónak éreztem magam, hiszen jómagam katolikus vagyok, még soha életemben nem vettem részt baptista összejövetelen, és fogalmam sem volt, hogy mire számítsak. Amint megszólaltak az első akkordok, rá kellett ébrednem, hogy – bár ugyanabban hiszünk, – a dalaink mégis különböznek, és hiába szeretek énekelni, úgy tűnik, ezen az estén le kell mondanom róla. De aztán elfogott egy érzés, és nem akart megszűnni bennem a vágy: ha énekelni akarok, akkor énekeljek!!! Valahogy mindenképpen be kell kapcsolódnom a dicsőítésbe, hiszen ezért jöttem ide. És amint kinyitottam a számat, anélkül, hogy előtte bármikor is hallottam volna ezeket a dalokat, valamennyit együtt tudtam énekelni a többiekkel. Nagyszerű élmény volt!!! Szerintem ez a kegyelem.

Ezt követően meghallgattuk Danit, aki teológus hallgatóként a legcsodálatosabb dologról beszélt nekünk, a megváltásról. Őszinte szavai – úgy vélem – senkit nem hagytak gondolatok nélkül, mikor arról mesélt, hogy mennyivel könnyebb az élete, mióta elhiszi, hogy minden bűnét megbocsátják, ha bocsánatot kér. Talán a legfontosabb mondat, mely elhangzott, a következő: “Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen.”

Még megemészteni sem volt időnk a hallottakat, hiszen az Opengrave tagjai máris a “színpadon” termettek, és kezdődött a “zúzás”!!! A doboknál Gáspár, Ádám ritmusgitárosként, bassgitár és vokál Norbival, és a szólógitáros Kristóf, aki most az énekes?! szerepét is betöltötte – és lássuk be, nem is rosszul. A legfrissebb szerzeményen kívül olyan dalokat hallhattunk, mint a Vidám/üzenet, Jézus velem jár, Új halál, Hálaadás, Jézus hív, a “Kezes-lábas”-ként ismertté vált Hit és a Szelíd parancs. Hihetetlen élmény látni ezeket a fiatalokat, akik a mai világ “ferdesége” ellenére ragaszkodnak hitükhöz, és feladatuknak tartják, hogy ezt másoknak is megmutassák. “Nem muszáj egyetérteni, inkább gondolkodni…” Zárószámként pedig az Új cél csendült fel (egyik kedvencem ), melynek gitárszólójaszerintem az együttes zenei pályafutásának csúcsa.

A koncert után egy kis agapéval várták a vendégeket, hogy ne csak lelkileg, hanem testileg is feltöltődhessünk. Közben volt alkalmunk megcsodálni Kristóf új erősítőjét, Norbi gyönyörű gitárját, és a szerencsésebbek még egy kis ráadást-bluest is kaptak a Tamás-Kristóf rögtönzött duótól.

Egy remek hangulatú est részesei lehettünk, ahol Jézusról és a megváltásról kaptunk pár megfontolandó gondolatot, együtt énekelhettünk az Opengrave-vel és csodásan éreztük magunkat. Úgy érzem, van mit tanulnunk ezektől az emberektől. Kevés közösségre jellemző ilyen fokú nyitottság, amit itt tapasztalhattunk. Úgy gondolom, sokkal eredményesebb lenne az evangelizáció, ha ilyen, vagy hasonló hangulatban telnének a programok. És ez csak rajtunk múlik!!!

Mégegyszer köszönöm a közösségnek ezt a lehetőséget, és menjünk minél többen Opengrave koncertre, hiszen nem csak minőségileg jobb az élő zene a felvételeknél, hanem sokkal nagyobb lelki töltetet ad!!!

Eszti